A família egyike volt a legpatinásabb, legnagyobb múltú magyar főnemesi családoknak. Sokféle családfát rajzoltattak maguknak az évszázadok során, de mindegyiken kivétel nélkül a gyökerek az Aba nemzetségből indulnak, amelynek legjelesebb képviselője nem más, mint Aba Sámuel, Árpád-házi király. A Rhédeyek nemesi címerlevelüket még Mátyástól kapták 1446-ban, de szerencséjük igazán bő száz évvel később, Rhédey Ferenc végvári kapitány színre lépésével virágzott fel.

Ez a vitéz Rhédey Erdélyben próbált szerencsét, ahol a Bocskai-szabadságharcban tüntette ki magát, szolgálatai jutalmaként pedig a fejedelem az erdélyi főrendek sorába emelte.

A sikertörténet aztán néhány évszázadon keresztül még folytatódott: fia, az ifjabbik Ferenc II. Rákóczi György udvari tanácsosa lett, később kormányzó, sőt rövid időre még fejedelem is, majd a kissé dicstelenül véget ért uralkodói kaland után I. Lipót császár és magyar király emelte grófi rangra Magyarországon.

De bármilyen eredményesen is kormányozták ezek a nagyszerű férfiak a Rhédeyek hajóját a történelem vad viharai közepette, a 19. század elejére valahogy elfogyott a lendület, a mind jobban elszegényedő és megfogyatkozó család pedig lassan a jelentéktelenségbe szürkült.

Az akkor harmincéves, a tömött bajuszával kétségkívül szívdöglesztően festő trónörökös végül megkérte a grófkisasszony kezét.

A fiatalok kibontakozó szerelmi románcát azonban sem Bécsben, sem Erdélyben nem nézték jó szemmel: az udvar és a württembergi királyi család mélységesen rangon alulinak, sőt egyenesen botrányosnak ítélte a tervezett frigyet.

Maga Alexander is, amikor megkérte Claudia kezét, német akkurátussággal adta elő, hogy mindössze egy morganatikus házasságot tud ígérni szíve választottjának. Ez azt jelentette, hogy bár törvényesnek és érvényesnek ismerik el a házasságkötést, a rangon aluli feleség és a frigyből származó gyerekek nem részesülhetnek azokban a kiváltságokban, és nem kaphatják meg azt a titulust, amellyel a férj rendelkezik.Azaz, Alexander későbbi gyerekeinek le kell majd mondaniuk trónutódlási jogukról. Több sem kellett az önérzetes Rhédey László grófnak, aki azon sértődött meg halálosan, hogy neki, a nagy Aba Sámuel örökösének akarják megmondani valami uborkafára felkapaszkodott „újnemesek” – hisz hol vannak ők a pár száz évükkel a Rhédeyek szinte ezer éves családfájához képest! –, hogy kihez mehet vagy nem mehet férjhez az egyetlen lánya. Claudiát hazaparancsolta Bécsből

Éveken át tartó idegőrlő várakozás vette kezdetét, ám Rhédey László annyira megmakacsolta magát, hogy hallani sem akart többé a német hercegről. Bizonyos források szerint (Gáspár Péter, az idegenvezetőm legendának, anekdotának nevezi, de hát szél fúvatlan nem indul) azt is kifogásolta, reménybeli veje egyáltalán nem beszél magyarul. Azonban Württemberg hercege ezt a kibúvót is kijátszotta, ugyanis elsajátította a „barbár nyelvet”. Pontosan öt év telt el, mire mindenki megbékélt a helyzettel; az öreg Rhédey gróf állítólag a halálos ágyán bólintott rá végre a házasságra.

Sándor és Claudia tehát egybekeltek, sőt a fiatalasszony még az előkelő csengésű Hohenstein grófnéja címet is megkapta az időközben trónra lépő uralkodótól, V. Ferdinándtól, akit teljesen elbűvölt a nehézségek ellenére is a végsőkig kitartó szerelmesek romantikus története, és különösen Claudia személye.

Boldogan éltek, míg meg nem halt... Claudia. A párnak három gyermeke született, két lány és egy fiú, szóval úgy tűnt, hogy a továbbiakban már tényleg semmi nem állhat a boldogságuk útjába.

Azonban 1841. szeptemberében, alig egy hónappal Claudia 30. születésnapja előtt bekövetkezett a tragédia. Erdőszentgyörgyön mulatta az idejét a negyedik gyermekét váró grófné, amikor eldöntötte, hogy a Pattauban állomásozó férjét meglepi, ezért összepakolt és útnak eredt. (A kiállítás tárgyai között egy korabeli utazóládát is láttam, elképesztő méretű, fából készült, kovácsoltvassal erősített darab, amelyet valóban két termetes komornyiknak kellett fölerősítenie a batárra.)

Az utazás szerencsétlenségbe torkollott: Claudia hintója Graz előtt az árokba borult.

A súlyos belső sérüléseket szenvedett várandós asszony azonban a következményekkel mit sem törődve lóra kapott, és folytatta az utat.

A városba érve azonnal ágynak esett, és hamarosan meghalt. A vigasztalhatatlan Sándor herceg maga vezette a gyászfogatot, ami a grófné földi maradványait szülőfalujába, Erdőszentgyörgyre, a Rhédey-kriptába szállította, a gyászoló férj pedig sem a kocsisoknak, sem tisztjeinek nem volt hajlandó átadni a gyeplőt, hisz, mint mondta: „Ő engem kért meg, hogy vigyem haza.”

Az érckoporsóra a következő szöveget vésette fel a vigasztalhatatlan herceg: „Itt nyugszik az a nő, aki soha bánatot nem okozott nekem, csak örömöt. Bánatot csak most az egyszer, amikor itt hagyott egyedül ezen a földön.” Alexander soha többé nem nősült meg.

Gyerekeit anyósa, Inczédi Ágnes segítségével nevelte fel, akivel végig magyarul beszélt. Legenda szól arról is, hogy Claudia szívét a férje bebalzsamoztatta, arany szelencébe zárta, majd meghagyta, hogy halála után koporsójába zárva vele együtt temessék el.kép:claudia/alexander

Rhédey Claudia jelentősége halála után nagyobb lett, mint életében volt, ugyanis leszármazottait ma sem lehet kikerülni; hiszen az egyik legismertebb és népszerűbb királyi dinasztia tagjai.

Claudia és Alexander fia, Ferenc eredetileg a Hohenstein grófja címet viselte, de unokabátyja, I. Vilmos württembergi király 1856-ban neki adományozta a szédítő történelmi távlatokat rejtő, de egy ideje használaton kívüli Teck hercege címet, az újdonsült herceg pedig így már feleségül vehette az angol királyi ház egyik eladósorba került női tagját, Viktória királynő elsőfokú unokahúgát, Mary Adelaide cambridge-i hercegnőt.

Marie Adelaide, Cambridge hercegnője, férje, Ferenc, Rhédey Claudia fia, és lányuk, Mary von Teck, a későbbi angol királyné.

A párnak négy gyermeke született, egy lány, és három fiú. A lány, Mary von Teck olyan szép volt, hogy mindenki azt emlegette, apai nagyanyjára hasonlít, a világszép Claudiára; ugyanis édesanyja, Cambridge hercegnője sok erénnyel volt megáldva, viszont a szépség nem szerepelt ezek között. Maryt ki is nézte magának a trónörökös: York hercege, aki később V. György néven lett megkoronázva.

Rhédey Claudia unokája így, házassága révén az Egyesült Királyság királynéja és India császárnéja lett.

A királyi párnak két fia született. Az idősebb fiú, VIII. Eduárd alig egy év uralkodás után egy rangon aluli, de annál nagyobb szerelem kedvéért lemondott a trónról, a helyébe öccse lépett:

VI. György néven, akit aztán a lánya, a közelmúltig uralkodó II. Erzsébet követett a trónon. Jelenleg III. Károly az uralkodó, akinek Claudia a szépanyja.

Bár Erzsébet királynő nem mutatott különösebb érdeklődést a transszilván rokonság iránt, fia, Károly herceg az utóbbi bő évtizedben már nagy hévvel kezdte el felfedezni erdélyi gyökereit. 2008-ban látogatott Erdőszentgyörgyre.

A hercegi látogatáskor a kastélyban még iskola működött, Charles nem láthatta még azt a pompás kiállítást, amely egyszerűen magával repíti a látogatót Rhédey Claudia korába, azonban a megnyitó hírére videóüzenetet küldött az erdőszentgyörgyieknek. Ezt a kiállítás utolsó termében bárki meghallgathatja.

Rhédey Claudina híre, neve nem múlt el nyomtalanul. Utódai máig viselik az angol koronát. A szigetországban nevelkedett fia, Teck hercege angol hercegkisasszonyt vett nőül. Gyermekük, Mary hercegnő lett V. György angol király ­felesége. Ma az ő dédunokájuk ül az angol ­trónon...

III. Károly, a világszép magyar grófnő, Rhédey Claudina szépunokája.


Forrás: Molnár József Nagyréde története a feudalizmus korában
kép:ismetlödik-törölni