Rhédey Claudina története

Scharioth Birtok Nagyréde – Rhédey Claudia története

Forrás: Molnár József Nagyréde története a feudalizmus korában


Nagyréde. A gyöngyösi járásban, az Újhegy alatt elterülő völgyben, a Patai patak partján fekszik.

Az Aba nemzetség ősi fészke, hol e nemzetség valamennyi Rédei ága birtokos volt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt, mely a patai főesperesi kerülethez tartozott. Rédét már a XIV. század elején a nemzetség legalább három részre osztotta s mindegyik, birtokos külön bírót tartott, ily módon három község: Nagy-, Kis- és Szent-Márton-Réde keletkezett. A községben három úrilak van. Az egyik Brezovay Sándoré, a másik Isaák Istváné s a harmadik Földváry Vilmosé. A helység templomát eredetileg a Stessel család építtette a XVIII. században, 1873-ban újjáépítették. A templom oltárképe a XVIII. századból való műremek. A község területe 5970 hold, lakóházak száma 402 és a lakosság 2104 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve ref. 9, ág. ev. 6, izr. 29, a többi róm. katholikus. A helységben a közbirtokosságnak téglagyára áll fenn, melyet jelenleg Vitál Márton bír bérben. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartoznak Kisréde puszta, továbbá a következő tanyák: Lászlótanya, Lubytanya, Malvintanya, Margitmajor, Rózatanya és Vilmostanya.

Rhédey Claudina, Bodor Péter és az elsüllyesztett történelem

Víg Emese/Varró-Bodoczi Zoltán – Kincsesláda - 2019. november 29. Erdőszentgyörgy


Számtalanszor átvittek útjaim eddig Erdőszentgyörgyön, a Kis-Küküllő völgyének szép fekvésű településén. Valahogy soha nem nyílt alkalmam megállni, pedig tudtam, hogy itt született a világszép Rhédey Claudia grófkisasszony, aki köztudomásúlag VI. György angol király dédanyja és II. Erzsébet, ma is uralkodó királynő ükanyja.

A Rhédey-kastély. Nem lehet eltéveszteni, messziről látszik. az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély előtt, olyan érzés kerít hatalmába, mintha egy Jókai-regény lapjai nyílnának meg előttem, és én beléphetnék a történelembe. 

Az Árpád-kori Aba nemzetségből származó Rhédeyek:

Gáspár Péter, akinek a kastély az élete, reggeltől estig itt van, kinyitja a kastély három méteres, nehéz ajtaját, és belépünk a hatalmas, festett mennyezetű előtérbe. Ezek még eredeti mintázatok, amelyek kiállták az idő próbáját. A padló márvánnyal van kirakva, a faburkolatú lépcsők fölvezetnek az emeletre, itt van berendezve a kiállítás. Az első terem avignoni sárga selyemmel borított falai máris  megteremtik a regényes hangulatot.

A família egyike volt a legpatinásabb, legnagyobb múltú magyar főnemesi családoknak. Sokféle családfát rajzoltattak maguknak az évszázadok során, de mindegyiken kivétel nélkül a gyökerek az Aba nemzetségből indulnak, amelynek legjelesebb képviselője nem más, mint Aba Sámuel, Árpád-házi király. A Rhédeyek nemesi címerlevelüket még Mátyástól kapták 1446-ban, de szerencséjük igazán bő száz évvel később, Rhédey Ferenc végvári kapitány színre lépésével virágzott fel. 

Ez a vitéz Rhédey Erdélyben próbált szerencsét, ahol a Bocskai-szabadságharcban tüntette ki magát, szolgálatai jutalmaként pedig a fejedelem az erdélyi főrendek sorába emelte.

A sikertörténet aztán néhány évszázadon keresztül még folytatódott: fia, az ifjabbik Ferenc II. Rákóczi György udvari tanácsosa lett, később kormányzó, sőt rövid időre még fejedelem is, majd a kissé dicstelenül véget ért uralkodói kaland után I. Lipót császár és magyar király emelte grófi rangra Magyarországon.

De bármilyen eredményesen is kormányozták ezek a nagyszerű férfiak a Rhédeyek hajóját a történelem vad viharai közepette, a 19. század elejére valahogy elfogyott a lendület, a mind jobban elszegényedő és megfogyatkozó család pedig lassan a jelentéktelenségbe szürkült. 

Aztán 1812-ben megszületett Claudia. A hattyúnyakú, nádszálvékony grófkisasszony Rhédey Claudia arcmása számtalan festményről, grafikáról néz vissza rám a kiállításon. Határozottan szép. Finom rajzolatú szemöldökök, nagy szemek, ovális arc, barna hajfürtök, törékeny testalkat, kedves mosoly. 

A kontessz. Rhédey Claudia Gróf Rhédey László és Inczédi Ágnes bárónő gyermekeként látta meg a napvilágot Erdőszentgyörgyön.

Élvezte a főváros fényét, pezsgését, a sétalovaglásokat, a bálokat, ahol most már az idősebbik Strauss valcereinek köszönhetően szédületesen lehetett körbekeringőzni a Hofburg hatalmas termeiben. Mi tagadás, Bécs is roppantul élvezte Erdőszentgyörgy és egész Erdély legbájosabb vadvirágának jelenlétét, hisz hamarosan már a fél város a lábai előtt hevert. És nemcsak holmi délceg katonatisztek udvaroltak neki hevesen, hanem egy igazi nagymenő is, királyi sarj: Alexander von Württemberg herceg. 

És nemcsak holmi délceg katonatisztek udvaroltak neki hevesen, hanem egy igazi nagymenő is, királyi sarj: Alexander von Württemberg herceg. 

Az akkor harmincéves, a tömött bajuszával kétségkívül szívdöglesztően festő trónörökös végül megkérte a grófkisasszony kezét.

A fiatalok kibontakozó szerelmi románcát azonban sem Bécsben, sem Erdélyben nem nézték jó szemmel: az udvar és a württembergi királyi család mélységesen rangon alulinak, sőt egyenesen botrányosnak ítélte a tervezett frigyet.

Maga Alexander is, amikor megkérte Claudia kezét, német akkurátussággal adta elő, hogy mindössze egy morganatikus házasságot tud ígérni szíve választottjának. Ez azt jelentette, hogy bár törvényesnek és érvényesnek ismerik el a házasságkötést, a rangon aluli feleség és a frigyből származó gyerekek nem részesülhetnek azokban a kiváltságokban, és nem kaphatják meg azt a titulust, amellyel a férj rendelkezik.Azaz, Alexander későbbi gyerekeinek le kell majd mondaniuk trónutódlási jogukról. Több sem kellett az önérzetes Rhédey László grófnak, aki azon sértődött meg halálosan, hogy neki, a nagy Aba Sámuel örökösének akarják megmondani valami uborkafára felkapaszkodott „újnemesek” – hisz hol vannak ők a pár száz évükkel a Rhédeyek szinte ezer éves családfájához képest! –, hogy kihez mehet vagy nem mehet férjhez az egyetlen lánya. Claudiát hazaparancsolta Bécsből. 

Éveken át tartó idegőrlő várakozás vette kezdetét, ám Rhédey László annyira megmakacsolta magát, hogy hallani sem akart többé a német hercegről. Bizonyos források szerint (Gáspár Péter, az idegenvezetőm legendának, anekdotának nevezi, de hát szél fúvatlan nem indul) azt is kifogásolta, reménybeli veje egyáltalán nem beszél magyarul. Azonban Württemberg hercege ezt a kibúvót is kijátszotta, ugyanis elsajátította a „barbár nyelvet”. Pontosan öt év telt el, mire mindenki megbékélt a helyzettel; az öreg Rhédey gróf állítólag a halálos ágyán bólintott rá végre a házasságra.

Sándor és Claudia tehát egybekeltek, sőt a fiatalasszony még az előkelő csengésű Hohenstein grófnéja címet is megkapta az időközben trónra lépő uralkodótól, V. Ferdinándtól, akit teljesen elbűvölt a nehézségek ellenére is a végsőkig kitartó szerelmesek romantikus története, és különösen Claudia személye.

Boldogan éltek, míg meg nem halt... Claudia. A párnak három gyermeke született, két lány és egy fiú, szóval úgy tűnt, hogy a továbbiakban már tényleg semmi nem állhat a boldogságuk útjába.

Azonban 1841. szeptemberében, alig egy hónappal Claudia 30. születésnapja előtt bekövetkezett a tragédia. Erdőszentgyörgyön mulatta az idejét a negyedik gyermekét váró grófné, amikor eldöntötte, hogy a Pattauban állomásozó férjét meglepi, ezért összepakolt és útnak eredt. (A kiállítás tárgyai között egy korabeli utazóládát is láttam, elképesztő méretű, fából készült, kovácsoltvassal erősített darab, amelyet valóban két termetes komornyiknak kellett fölerősítenie a batárra.)

Az utazás szerencsétlenségbe torkollott: Claudia hintója Graz előtt az árokba borult.

A súlyos belső sérüléseket szenvedett várandós asszony azonban a következményekkel mit sem törődve lóra kapott, és folytatta az utat.

A városba érve azonnal ágynak esett, és hamarosan meghalt. A vigasztalhatatlan Sándor herceg maga vezette a gyászfogatot, ami a grófné földi maradványait szülőfalujába, Erdőszentgyörgyre, a Rhédey-kriptába szállította, a gyászoló férj pedig sem a kocsisoknak, sem tisztjeinek nem volt hajlandó átadni a gyeplőt, hisz, mint mondta: „Ő engem kért meg, hogy vigyem haza.”

Az érckoporsóra a következő szöveget vésette fel a vigasztalhatatlan herceg: „Itt nyugszik az a nő, aki soha bánatot nem okozott nekem, csak örömöt. Bánatot csak most az egyszer, amikor itt hagyott egyedül ezen a földön.” Alexander soha többé nem nősült meg.

Gyerekeit anyósa, Inczédi Ágnes segítségével nevelte fel, akivel végig magyarul beszélt. Legenda szól arról is, hogy Claudia szívét a férje bebalzsamoztatta, arany szelencébe zárta, majd meghagyta, hogy halála után koporsójába zárva vele együtt temessék el. 

Rokonságban az angol királyi házzal:

Rhédey Claudia jelentősége halála után nagyobb lett, mint életében volt, ugyanis leszármazottait ma sem lehet kikerülni; hiszen az egyik legismertebb és népszerűbb királyi dinasztia tagjai.

Claudia és Alexander fia, Ferenc eredetileg a Hohenstein grófja címet viselte, de unokabátyja, I. Vilmos württembergi király 1856-ban neki adományozta a szédítő történelmi távlatokat rejtő, de egy ideje használaton kívüli Teck hercege címet, az újdonsült herceg pedig így már feleségül vehette az angol királyi ház egyik eladósorba került női tagját, Viktória királynő elsőfokú unokahúgát, Mary Adelaide cambridge-i hercegnőt.

Marie Adelaide, Cambridge hercegnője, férje, Ferenc, Rhédey Claudia fia, és lányuk, Mary von Teck, a későbbi angol királyné.

A párnak négy gyermeke született, egy lány, és három fiú. A lány, Mary von Teck olyan szép volt, hogy mindenki azt emlegette, apai nagyanyjára hasonlít, a világszép Claudiára; ugyanis édesanyja, Cambridge hercegnője sok erénnyel volt megáldva, viszont a szépség nem szerepelt ezek között. Maryt ki is nézte magának a trónörökös: York hercege, aki később V. György néven lett megkoronázva.

Rhédey Claudia unokája így, házassága révén az Egyesült Királyság királynéja és India császárnéja lett.

A királyi párnak két fia született. Az idősebb fiú, VIII. Eduárd alig egy év uralkodás után egy rangon aluli, de annál nagyobb szerelem kedvéért lemondott a trónról, a helyébe öccse lépett:

VI. György néven, akit aztán a lánya, a jelenleg is uralkodó II. Erzsébet követett.

Bár Erzsébet királynő nem mutatott különösebb érdeklődést a transszilván rokonság iránt, fia, Károly herceg  az utóbbi bő évtizedben már nagy hévvel kezdte el felfedezni erdélyi gyökereit. 2008-ban látogatott Erdőszentgyörgyre.

A hercegi látogatáskor a kastélyban még iskola működött, Charles nem láthatta még azt a pompás kiállítást, amely egyszerűen magával repíti a látogatót Rhédey Claudia korába, azonban a megnyitó hírére videóüzenetet küldött az erdőszentgyörgyieknek. Ezt a kiállítás utolsó termében bárki meghallgathatja.

Rhédey-koporsók az erdőszentgyörgyi templom alatt:

A kastélyból átsétálunk a templomba. A legenda úgy tartja, hogy kétszáz évvel ezelőtt fedett fahídon sétáltak át a grófi rezidenciából az istentiszteletre, hogy eső, hó ne verje őket, sárba ne tapossanak a selyemtopánkákkal.

Gáspár Péter először a főbejárattal szemben lévő ódon falra felerősített fekete márványtáblát mutatja meg. Az emléktáblát még a világháború előtt Vámbéry Ármin utazó tudósunk hozta magával Angliából, és helyeztette el Mária angol királyné megbízásából mai helyére. A márványtábla felirata a következő: 

„Rhédey Claudia grófnő, Hohenstein grófnő, Sándor württembergi herceg ő királyi fensége hitvesének emlékére. Meghalt 1841. évben. Emeltette unokája Viktória Mária walesi hercegnő.”


 Az erdőszentgyörgyi református templom V. György felesége nemcsak márványtáblát küldött, hanem anyagi segítséget is a templom restaurálásához, ugyanis a falu akkori lelkésze, Fülöp Ferenc, aki nyugat-európai egyetemeken végezte a tanulmányait, és tökéletesen tudott angolul, levélben fordult Rhédey Claudia unokájához, és fölhívta a figyelmét arra, hogy az apai nagyanyja földi maradványait rejtő templom erősen megrongálódott állapotban van.

A kérésre azonnali válasz érkezett. 200 fontsterlinget küldött a királyné, ami átszámolva mai árfolyamra, mintegy 20 ezer eurónak megfelelő összeg. Ebből fedezték az 1935-ös restaurálását a templomnak, azonban az alatta lévő kripta bejáratát nem bontották ki, ugyanis a felújítási költségeire már nem volt elegendő a pénz. 

Ezért mai napig nem tudjuk, hogy hány Rhédey is nyugszik az erdőszentgyörgyi templom alatt.

A feljegyzések szerint, amikor utoljára látták Claudiát, akkor földi maradványai tökéletesen konzervált állapotban voltak, és nyakán ott volt az a gyöngyös nyakék, amely minden róla készült ábrázoláson látható. Az ékszert az erdőszentgyörgyi templomban megtartott konfirmálása alkalmából kapta. Soha többé nem vált meg tőle. 

Ferenc császár és hitvese az 1830. év farsangjára a ma­gyar­országi és erdélyi arisztokráciát is elvárta Bécs városába. A "küküllő-parti kis paradicsomban", az erdőszentgyörgyi kastélyban egy karcsú, eszes, ne­mes szívű leány, Claudina készül izga­tot­tan a nagy alkalomra. A bálon aztán feltűnően sokat keringőzik Sándor württembergi herceggel. A vonzalomból szerelem, a szerelemből házasság lesz, mialatt Metternich irányítja a birodalom ügyeit, a sápadt, szép szőke herceg, Napóleon fia nem találja helyét az udvarban, Goethe Dickens novelláit dicséri, a színpadon Laborfalvy Róza arat sikereket, míg Toldalaghy Miklós gróf diplomata karrierje egyre magasabbra ível. Dánielné Lengyel Laura regénye lebilincselő korrajz a Habsburg Birodalom talán legérdekesebb korszakáról.


Rhédey Claudina híre, neve nem múlt el nyomtalanul. Utódai máig viselik az angol koronát. A szigetországban nevelkedett fia, Teck hercege angol hercegkisasszonyt vett nőül. Gyermekük, Mary hercegnő lett V. György angol király ­felesége. Ma az ő unokájuk ül az angol ­trónon...

II. Erzsébet a világszép magyar grófnő, Rhédey Claudina ükunokája.



Forrás: Dánielné Lengyel Laura

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.

OK!